2009. december 30., szerda

Cinege seregszemle

"Az első madár egy kis cinege,
Nem sérti őt a télnek hidege,
Nem háborítja őt meg semmi vész,
Télben, viharban vígan fütyörész,
Vígan ugrál a száraz ágakon,
Mint a pillangó a virágokon,
Ugrál, miként a gyermek, gondtalan,
Jön és megyen, máshol van untalan,
Alig képes kísérni őt a szem. -
Kedélyed e cinege, kedvesem! " (Petőfi, Három madár)

A cinegék a legelevenebb, legmozgékonyabb, legnehezebben fényképezhető, apró termetű, állandó madaraink. Naphosszat egyik fáról a másikra röpködnek s szünet nélkül mászkálnak az ágakon rovarok, télen bogyók, magvak után kutatva, tulajdonképpen egész életük folytonos, megszakítatlan élelem keresés. A madáretetők leggyakoribb vendégei.

Mivel a múlt heti vélemény kutatásnál az derült ki, hogy még akadnak gondok a legismertebb cinke fajok felismerésénél is, most szeretnénk a napokban lencsevégre került cinkefajok bemutatásával kis rendet teremteni a fajfelismerésben.

A seregszemle első madara a széncinege (Parus major), vele találkozhatunk leggyakrabban erdőkben, parkokban, kertekben és a madáretetők környékén.



Ő a legnagyobb cinege faj, könnyen felismerhető: arca fehéres, feje kékesfekete, torka fekete, a sárga has közepén széles fekete, hosszanti sáv található.



Második a kék cinege (Parus caeruleus). Kisebb termetű cinege, fehér fején fekete szemcsík található, a fejtető kék, a szárnyak szürkéskékek, a hasoldal sárga, fekete sáv nélkül.

(forrás: wikipedia)

Harmadik a fenyő cinke vagy fenyvescinege (Parus ater), mint neve is elárulja főként fenyves erdőkben fészkel. Az alábbi kép épp a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkban készült.

Ismertető jelei: fehér arc fekete keretben, tarkón fehér folt, a hasoldal fehéres.

Utolsóként jöjjön a barátcinege (Parus palustris). Nevét fekete fejtetőjéről kapta, pap-fejű cinegének is hívják. Nagyon hasonlít a kormosfejű cinegéhez, leginkább hangjuk különbözteti meg őket egymástól.

A csikorgó hidegben, a cinegék seregének jól jön a kihelyezett faggyú illetve a diócsemege.



Read more...

2009. december 27., vasárnap

Madárlesen - Nagy fakopáncs

Újabb madár akadt lencsevégre a napokban a szomszéd kertjében.


A harkályalakúak rendjébe tartozó nagy fakopáncs (Dendrocopos major) ismertető jelei: feje teteje, háta és nyaka fekete jellegzetes fehér foltokkal, hasa aljának tollazata vörös színű. A tarkó piros (hím) vagy fekete (nőstény).



Rovarokat, fenyőmagvakat és csonthéjasokat eszik.


Igaz a nagy hidegek alatt jóízűen fogyasztotta a cinegéknek kihelyezett faggyút is, de a pillanatot nem sikerült megörökíteni, hiszen a fényképezőgép zaja hallatán továbbrepült.

Az alábbi kisfilmben egy fiókát etető madarat láthatunk.


Hangját itt hallgathatjátok. Jellegzetes rövid, éles "csikk" kiáltás amit olykor sorozatban ismétel. Tavasszal dobol.

Fotózás közben megérkezett egy erdei pinty és egy széncinege is, de ő nem zavartatta magát, tovább kutatott a fakéreg alatt.



Read more...

2009. december 23., szerda

Fenyőmustra

Karácsony küszöbén nagyjából mindenki beszerez egy fenyőfát vagy fenyőágat, mely feldíszítve a szobánk, házunk legfontosabb díszítőelemévé válik.
Lássuk, melyek azok a fenyőfajok, amelyek illatukkal és szépségükkel igazi karácsonyi hangulatot teremtenek házunkban.

A karácsonyfa árusok kínálatában a leggyakoribb a közönséges jegenyefenyő: legfontosabb ismertetőjegye a tűlevelek hátsó felületén levő két fehéres viasz csík, a tompa csúcs, fésűs elhelyezkedésük és fénylő sötétzöld színük.

A korona fiatal korban kúp alakú, szabályos. Ezt a fajt hívja a népnyelv ezüstfenyőnek.



A sorban a második a közönséges luc: nagyon jó illatú örökzöldünk, ismertetőjegyei a kúp alakú korona, a csavarvonalban elhelyezkedő igen szúrós, sötétzöld tűlevelek.

Egyedüli problémája, hogy a vágott lucok a szobában lombjukat nagyon hamar elhullatják.

A harmadik az egyre divatosabb és legdrágább faj a kaukázusi jegyenyefenyő: az egyik legszebb, illatos, tökéletes koronájú fenyő. A tűlevelek sűrűn helyezkednek el, kefeszerűen tömöttek, a hátsó felületükön két fehéres viaszcsík van. Szobahőmérsékleten is sokáig megtartják tűleveleiket.


Nos, ha ez a bejegyzés segít beazonosítani a karácsonyfát, akkor örömmel fogadjuk a megjegyzésekben a fajlistát :).

Minden kedves olvasónak Kellemes Ünnepeket Kívánunk.

Read more...

2009. december 20., vasárnap

Madárlesen - Fenyőrigó

A parkok, kertek téli csendjét néha megzavarja a fenyőrigó (Turdus pilaris) jellegzetes "sakk-sakk-sakk" hangja.

Nagytestű, erőteljes, hosszú farkú rigófélénk, aki a fákon maradt gyümölcsöket, bogyókat fogyasztja télen.

Az alábbi fotók városunkban készültek.

Read more...

2009. december 18., péntek

A tél képekben

Pár napja tél van, igazi, hóval, hideggel, karácsonyváró hangulattal...

Objektíven megközelítve: "A tél a mérsékelt égöv hozadéka. Csillagászati szempontból dec 21, 22-től a téli napforduló idejétől március 20-ig, a tavaszi napéjegyenlőség idejéig tart. Ez az az időszak, mikor a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák, és évi átlagban a leghidegebbek a napok, illetve ilyenkor hull a legtöbb csapadék is, elsősorban hó formájában." (wiki)

És szubjektíven...

Ez a Pihenés hava, a természet nyugalmi időszaka.

Ez a csend és fény hava.

Ez a szikrázó napsütés és csontig hatoló hideg hava.

Ez a csupasz lombhullatók és fehérbe öltözött fenyők hava.

Read more...

2009. december 14., hétfő

Mutasd mekkora az ökológiai lábnyomod!

Forrás: internet

A fogalom nem újkeletű, sokan hallottunk már róla, de tudjuk mekkora a saját ökológiai lábnyomunk?

A kanadai William Rees ökológus alkotta meg a fogalmat a 90-es évek elején, aztán a svájci születésű Mathis Wackernagel kidolgozta a számítás módszertanát. 1995-ben közösen jelentették meg az Ökológiai lábnyomunk - Az emberi hatás mérséklése a Földön című kötetüket. E könyvben azt írták, hogy 2050-re 3 Földre lenne szükségünk, ha mindenki úgy akarna élni, mint Észak-Amerika lakói.
Lényegében az ökológiai lábnyom, azt a területet mutatja meg, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életünkhöz szükséges javakat (élelem, energia,...). Az átlagos lábnyom mérete 3,75-4,25 hektár között változik.

Mindenki hagy maga után lábnyomot, de van ökológiai lábnyoma a családnak, az osztálynak, az iskolának, a városnak, az országnak. . . Persze az érték nagyon változik. Néhány adat:

Ha még több adatot szeretnél látni íme.

Ma már sokféle internetes oldalon kiszámíthatjuk a saját lábnyomunkat, ezek adatai is eltérőek lehetnek.

De kiszámíthatjuk az ITT található oldalon is. Ha már kiszámoltad, a kapott értéket írd be a megjegyzésekhez. Lássuk, hogy is állunk:-)

Read more...

2009. december 12., szombat

Filmajánló: A hülyeség kora- The age of stupid

Az aktuális klímakonferencia és globális környezet-kímélő megmozdulások kapcsán mindenki figyelmébe ajánlom ezt a filmet:

A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. "Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?" - teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben. Az archív felvételeken olyan, ma élő húsvér személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás globális hatásaitól. (Port.hu).

Read more...

2009. december 9., szerda

Klímakonferencia 2009 - Koppenhága

A globális klímaváltozás a Földet és lakóit érintő legnagyobb veszély napjainkban. A szén és kőolaj égetésével nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, mely megváltoztatja a Föld éghajlatát, azáltal, hogy növeli a Föld hőmegtartó képességét, globális átlaghőmérséklet emelkedést okozva. A tudomány jelenlegi állása szerint még egy 1,5°C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés is visszafordíthatatlan hatásokkal járhat.

A klímaváltozás következményének tekinthető a Jeges-tenger jégrétegvastagságának változása is. A múlt heti véleménykutató kérdés apropóján álljon itt az alábbi két térkép, mely szerint 1988-tól kb. 50%al csökkent a Jeges-tengeri jég vastagsága...

Forrás: sciencedaily

Ahhoz, hogy elkerüljük az éghajlat megváltozásának katasztrofális következményeit, olyan nemzetközi tervre van szükségünk, amely a lehető legrövidebb idő alatt megállítja a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, és lehetővé teszi, hogy amennyire csak lehet, 2°C alatt tartsuk azt.
A Koppenhágai Klímakonferencia 2009. december 7. és 18. között lehetőséget biztosít arra, hogy a világ vezetői együttes erőfeszítéssel olyan megállapodást hozzanak létre, amellyel megóvhatják a Földet és annak lakóit.

Read more...

2009. december 6., vasárnap

Újra faragnak a hódok az Olt partján

A XIX. században az emberi mohóság és butaság végeredménye az lett, hogy kipusztult az eurázsia hód (Castor fiber) a vizeinkből. Utólag a faj veszélyeztetettsége miatt felkerült a Vörös Listára, Romániában 2006 óta jelenik meg mint védett faj és eszmei értéke 6.000 euró.

Pár éve lehetett hallani, hogy újra telepítik a hódot Kovászna megyébe is. A visszatelepítést a brassói Mezőgazdasági és Erdészeti Kutató Intézet (ICAS) irányította. 2004-ben 43 hódot telepítettek a Vargyas patakba, a Feketeügybe és az Oltba. 2005-ben pedig újabb tizenöt példánnyal bővítették az állományt.

Eddig újtusnádi, esztelneki, Vargyas-pataki felbukkanásáról lehetett főleg internetes oldalakon olvasni, de Sepsiszentgyörgyről meg nem jelezték. Na de ennek is eljött az ideje... az alábbi fotók az Olt sepsiszentgyörgyi szakaszának a partján készültek. Egyértelműen hód jelenlétére utalnak.


A hód a Rágcsálók rendjébe, a Hód-félék családjába tartozó emlős aki az év nagy részében lágyszárú növényekkel táplálkozik (és nem halakkal ahogy sokan tévesen hiszik), de októbertől májusig főleg a vizek menti fákat döntögeti, jellegzetes rágás-nyomokat hagyva, ily módon jut hozzá a kidöntött fák felső vékonyabb kérgéhez és ágaihoz ami ebben az időszakban a fő tápláléka.




Read more...

2009. december 2., szerda

Növényekkel kapcsolatos hiedelmek

A növényekhez, állatokhoz sokféle hiedelem fűződik. Egyesek csak bizonyos népeknél, mások az egész világon elterjedtek. A növényekhez kapcsolódó hiedelmeknek gyakran azok természetes gyógyereje lehet az alapja.
Legutóbbi közvéleménykutatásunkkal egy ilyen növényi hiedelem ismeretére kérdezve rá megtudtuk, hogy olvasóink nagy része tudja, hogy - a néphit szerint - karácsonykor a nyírfa leveles ágát kell kitűzni, ha házunkat a rontástól meg szeretnék védeni.

Kép forrása: Wikimedia Commons

Következzen még néhány érdekes, növényekhez kapcsolódó babona:
Fokhagyma: az ókori népek amulettként viselték a nyakukban, azt gondolván, hogy megvédi őket a betegségek és a szemmelverés ellen. Karácsony estéjén pedig mindenképpen kell enni a mézes fokhagymából, különben a következő évben gyakran fog fájni a torkunk.
Kukorica, köles: karácsonyi misére menet a lányok kukoricát vagy kölest dobtak a szenteltvíz tartóba, ezek száma mutatta meg ugyanis, hány kérőjük lesz a következő évben.
Mák: a karácsony napján mákot örlő lány, következő évben férjhez megy. Vidékünkön a mákot a tehén hátán is szokás volt végigszórni, így a gonosz szellemek annak szedegetésével voltak elfoglalva és nem árthattak az állatnak. A gazdagságra vágyóknak karácsonykor érdemes mákot, vagy egyéb szemes élelmet (lencse, bab, borsó) fogyasztani, mert az sok pénzt hoz.
Alma: a leendő férj neve kiolvasható abból az almahéjból, amit egyben hámoz le a lány, visszaalakítja nagyjából alma formájúra és a feje fölött hátradobja.

Kép forrása: Wikimedia Commons

Fagyöngy: aki meg akarja tudni, milyen lesz a jövendőbeli párja, megláthatja azt, a karácsonykor meggyújtott fagyöngy füstjében. Továbbá az ajtó fölé is hasznos fagyöngyöt akasztani, hisz azt meglátva minden ártó szellem és rossz akarat visszafordul.
Meggy: a lányok Luca napján meggyfaágat tettek vízbe, és akié karácsonyig, kizöldült az a következő évben férjhez ment.

Read more...

2009. november 30., hétfő

Novemberi séta képekben

Az egyre rövidülő nappalok miatt kevesebb időnk marad a természet megfigyelésére. De ha mégis a ködös hétvégék reggelein a meleg szoba helyett a sétát választjuk számos télen is itt maradó állattal találkozhatunk. A határ fölött a csend és a köd uralkodik, a növényeket hóharmat borítja be.

Folyó mellett elhaladva, megfigyelhetjük a tőkés récék vagy vadkacsák csapatát. Az állomány egy része vonuló, másik része nálunk telel.

Aztán a távolban mozgásra figyelünk fel, egy mezei nyúl, de mire a fényképezőgép előkerül, arra ő már messzire halad.

Bámuló szemek a távolban, megállunk és hát egy őz csapat csodál bennünket.


A villanydróton itt-ott megfigyelhetünk egy-egy széncinkét.

Elhaladva a vadrózsa bokrok mellett felfigyelünk a tücsökre. Mit keres ő ott egy tüskén ilyen hidegben???

Ha figyelmesebbek vagyunk nem csak tücsköt látunk, hanem rovar lárvát is. Őket a nagy őrgébicsek tűzték fel a tövisekre, tartalék táplálékként.


A cserjék zajosak a citromsármányok hangjától.


A bükkerdő közelében nagyon szorgalmasan kutatnak a rovarlárvák után a barátcinkék. Téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészítik ki az étrendjüket.

És mire lassan véget ér a rövid sétánk, már a köd felszáll, kisüt az őszi nap és kinyílnak a százszorszépek.

Read more...
Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP